Kérlek támogass minket. Köszönjük.

Adószám: 18656008-1-15
Számlaszám: 10404405-50526782-83541008

2016.08.08 15:43 - Álomkép Egyesület Életmód

Környezetvédelem fontossága napjainkban

A környezetvédelemről általában a modern kori ipari forradalom óta beszélhetünk, habár az emberiség már megjelenése óta szennyezi valamilyen formában a környezetét. A környezetszennyezést többféleképpen csoportosíthatjuk aszerint, hogy a környezetnek mely részére van hatással a szennyezés. Ez alapján beszélhetünk légszennyezésről, talajszennyezésről, vízszennyezésről, zajszennyezésről, fényszennyezésről…stb.

A környezetvédelem a környezetszennyezést hivatott megállítani, ideológia és egyben mozgalom is, amelybe beletartozik az ember felelőssége az őt körülvevő környezetért és a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzése, illetve annak élhetővé tartásáért való küzdés. Fő hangsúlyt fektet a fenntartható környezet védelmére és kialakítására, illetve az emberi társadalom által okozott károk megelőzésére és elhárítására. Az önfenntartáshoz szükséges energiaforrások kiszámolására az ökológiai lábnyom szolgál, ami megmutatja, hogy egy ember vagy egy régió milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Földünk 1,8 hektárnyi területet tud biztosítani a szükséges forrásokra, azonban csak Magyarországon a lakosok 3,7 hektárnyi ökológiai lábnyommal rendelkeznek, ami jól szemlélteti azt, hogy több erőforrást használunk, és több hulladékot termelünk, mint amennyit megengedhetnénk magunknak.

Napjainkban a környezetszennyezés hatása leginkább a klímaváltozásban nyilvánul meg. Habár a klímaváltozás mindig is jelen volt a Föld története során, ugyanúgy, mint a fajok kihalása, az emberi tevékenység felgyorsította ezeket a folyamatokat, amik végül az emberre is káros következményekkel járnak. A klímaváltozás, azaz a mostani globális felmelegedés fő okozója az üvegházhatású gázok és azok túlzott termelése, de a klímát alapvetően befolyásolják olyan emberi tevékenységek is, mint az erdőirtás, a földhasználat vagy az állattenyésztés. Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid kibocsátás megnövekedése a legnagyobb veszélyforrás, az ipari forradalom óta a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből keletkezik, a különböző járművek és gyárak által. Kevesen tudják, hogy az internethasználat szintén jár szén-dioxid kibocsátással: egyrészről az internethasználathoz szükséges eszközök és szerverek gyártása és szállítása révén, másrészről ezeknek az eszközöknek az energiaszükséglete révén. Egy weblap vagy egy e-mail megnézése körülbelül 0,2-4 gramm CO2 kibocsátást von maga után. Ez egy emberre nézve nem sok, de ha hozzávesszük, hogy naponta 2,5 milliárd ember csatlakozik a világhálóra és nézi naponta a levelezését, akkor már sokkal többet jelent ez a mennyiség.

Az üvegházhatású gázok által okozott felmelegedés nem csak a hőmérsékletet befolyásolja, hanem a Föld vízkészleteinek eloszlását is. A hőmérséklet emelkedése miatt megkezdődött a jégsapkák olvadása, ami az óceánok és tengerek vízszintjét ugyan megemeli, az édesvízi készletet a kiszáradás fenyegeti. Ez a készlet a Földön egyenlőtlenül oszlik meg, míg Magyarországon a fogyasztás nem haladja meg a rendelkezésre álló mennyiséget, addig más országokban akár háborús konfliktusokat okozhat az ivóvízhiány. Azonban nem csak a hőmérséklet emelkedése járulhat ehhez hozzá, hanem a meglévő készletek szennyezése is. Leggyakrabban az iparban és a háztartásokban keletkezett, a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak környezeti károkat. Egyes előrejelzések szerint a vízszennyezés akár az élelmezési válságot is súlyosbíthatja, hiszen az emberi vízhasználat jelentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódik.

Jelen korunk másik nagy problémája a megnövekedett fogyasztás miatt keletkező hulladék felhalmozódása. A Föld lakossága évente 2,12 milliárd tonnányi szemetet állít elő, ennek 99%-a abból adódik, hogy amit megveszünk, az 6 hónap múlva már a kukába kerül. Az összegyűlt hulladék eloszlása is beszédes, hiszen például a megvett ételek 30-40% végül nem kerül feldolgozásra. Emellett jelentős a különböző típusú hulladékok nem megfelelő szortírozása. Míg általában van lehetőség újrahasznosításra a papír, műanyagpalack vagy üveg kapcsán, sokan elfelejtik, hogy a különböző elektronikai hulladékokat is ugyanúgy szelektíven kellene kidobni, mert különböző mérgező anyagokat tartalmaznak, amik veszélyesek a környezetre. Egy évben körülbelül 1,6 milliárd mobil telefont gyártanak, de csak körülbelül 18 hónapig használja őket egy általános amerikai lakos, amik közül 60% kerül háztartási hulladék közé.

Mint látható, az emberi tevékenység több szempontból is káros a környezetre, ami miatt felelősséggel tartozunk. Habár a környezetszennyezés feltartóztatására társadalmi-gazdasági rendszer megváltoztatására lenne leginkább szükség, az egyénnek van befolyása a fogyasztási szokásaira. Egy kutatás szerint sajnos a bevett társadalmi normák és elvárások még a legmotiváltabbak számára is megnehezítik a radikális változtatást a fenntartható életforma felé. Azonban ez nem azt jelenti, hogy átháríthatjuk a felelősséget, hiszen a mi környezetünkért mi felelünk, a családi környezet, a háztartások az, ahol az összes CO2 kibocsátás 30%-a keletkezik és az összes energia felhasználás 40%-a történik.


facebook twitter

leftgreyarrowELŐZŐ OLDAL KÖVETKEZŐ OLDALrightgreyarrow

Alapinformációk

Kategóriák

Autizmus

Életmód

Oktatás

Támogatóink