Kérlek támogass minket. Köszönjük.

Adószám: 18656008-1-15
Számlaszám: 10404405-50526782-83541008

2015.12.06 15:21 - Álomkép Egyesület Életmód

Amit a véradásról tudni érdemes. Miért adjunk vért? Mert adni jó!

A vért tekinthetjük szervezetünk üzemanyagának, hiszen fő feladatai közé tartozik az az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása. Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és a testhőmérséklet-szabályozásban. Ennek a rendszernek a komolyabb sérülése súlyos szövődményekkel járhat. Egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja1. Azonban ettől nagyobb mennyiségű vér elvesztésekor, illetve bizonyos műtéti beavatkozásoknál már külső segítségre van szüksége a testnek.

Tehát a gyógyításban fontos szerepe van a vérátömlesztésnek. Mindazonáltal nem mindegy, hogy a beteg milyen vért kap, hiszen nem megfelelő vércsoportú vér ellen a szervezetben immunreakciók indulnak be, kicsapódnak a vörösvértestek. Ez életveszélyes állapotot vált ki. Ma már célzottan a hiányzó vérkomponenst pótolják, teljes vér transzfúzióra csak kivételesen kerülhet sor2. A vércsoportok különbözősége abból adódik, hogy különböző szénhidrát-molekulák jelennek meg a vörösvértest felszínén. Ezek a szénhidrátok immunogén anyagok (antigének), a szervezet ellenanyagot termel (antitesteket) azok ellen a szénhidrátok ellen, amelyek saját vörösvértesteiknek felszínén nem találhatók meg. Az eltérő szénhidrátok alapján ma 29 vércsoport rendszert fogad el a tudomány. A vérátömlesztés során csak az ABO- és az Rh-rendszereket veszik figyelembe3.

Az ABO rendszer alapján az emberek négy vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, a 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken3. Magyarországon az A vércsoport a leggyakoribb, a népesség 44%-a tartozik ebbe a csoportba. A B vércsoportúak a magyarok 16%-át teszik ki, míg a 0-s vércsoportúak 32%-ot. A két antigént együttesen tartalmazó AB vércsoportúak pedig 8%-ban képviseltetnek a lakosságban4.

Az Rh-rendszer meghatározásakor egy másik antigén (D) meglétét (Rh+) vagy hiányát (Rh-) értjük. Figyelembe kell venni, hogy ha Rh− ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh− nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértesteit. Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh− anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséget, amit hydrops foetalisnak neveznek1. A fenti meghatározások alapján ez a táblázat segít szemléltetni, hogy ki kinek adhat vért:

vercsoporttablazat

1. ábra: Ki kinek adhat vért – hazipatika.com
Véradásra jelentkezhet minden 18 és 65 év közötti egészséges felnőtt ember. Véradás előtt lehet enni, lehetőleg nem zsíros, nehéz ételt, és nagyon fontos, hogy elegendő folyadékot igyon a donor. Férfiak akár 5-ször, nők maximum 3-szor adhatnak vért évente, két teljes véradás között legkevesebb 56 napnak kell eltelnie5.

A Magyar Vöröskereszt évente közel 430.000 egység vért biztosít, mintegy 450 ezer önkéntes véradó megjelenésével a hazai vérellátó rendszernek az ország különböző pontjain kezdeményezett önkéntes véradó eseményeknek köszönhetően. Ugyanakkor Magyarországon hetente legalább 10.000 megjelenő önkéntesre lenne szükség a rendszer fenntarthatóságának biztosításához6. Önkéntes véradáshoz szükséges további információkért hasznos linkeket talál az oldal, amely weblapokon további véradással kapcsolatos kérdésekre is választ talál, illetve az állandó és mozgó véradó helyszínekről is.

Hasznos linkek:

www.oszk.hu
http://www.veradas.hu/
https://www.facebook.com/onkentes.veradas/
http://www.babanet.hu/kalkulator/vercsoportoroklodes-kalkulator/

 

Források:

  1. Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó 1990) /Wikipedia/
  2. Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962) /Wikipedia/
  3. Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális anatómia (Semmelwis, Bp. 1994)/Wikipedia/
  4. http://old.hirado.hu/magazin/cikk.php?id=307298 /Wikipedia/
  5. http://www.ovsz.hu/ver/ki-lehet-verado
  6. http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/ki_kitol_kaphat_es_kinek_adhat_vert_vercsoportja_alapjan/20120224000202

facebook twitter

leftgreyarrowELŐZŐ OLDAL KÖVETKEZŐ OLDALrightgreyarrow

Alapinformációk

Kategóriák

Autizmus

Életmód

Oktatás

Támogatóink